Tények:

Az alábbi jogszabályváltozás 2026. január 1-jén lépett hatályba:

A 65/1999. EüM rendelet 3. § „(4) Az időszakos felülvizsgálatra kötelezett egyéni védőeszköz időszakos felülvizsgálatát a használó kérelmére a gyártó vagy az adott egyéni védőeszköz típus ellenőrzésére, vizsgálatára, illetve tanúsítására kijelölt szervezet végzi el.”

Mit jelent ez?

2026-ban gyakorlatilag már csak kijelölt szervezet végezheti el a legtöbb leesés elleni ill. ipari alpintechnikai egyéni védőeszközök felülvizsgálatát.

A korábbi gyakorlat ellehetetlenült. Vagyis egy felülvizsgáló hiába rendelkezik – MSZ EN 365 j. szabvány által meghatározott – személyi kompetenciával, önállóan nem végezhet ilyen felülvizsgálói tevékenységet. Elvileg gyártó igen, de ez majd minden esetben teljesíthetetlen. Hiába van a korábbi felülvizsgálatokat végző szakembernek, az adott gyártó – akár  akkreditáció alapján – által tartott felűvizsgálói tanfolyami végzettsége, ez a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatói szerint nem elfogadható.

Amennyiben  valaki jogszabálykövető módon el szeretné végeztetni ezen körbe tartozó egyéni védőeszközeinek időszakos felülvizsgálatát, egy erre jogosult, bejelentett szervezetet kell felkérni a vizsgálat elvégzésére.

Eddig a szolgálati közlemény…

Mennyire életszerű?

Annak tükrében, hogy hány kijelölt szervezet van hazánkban és mennyi felhasználó, ez a felülvizsgálati kör nagyon nehézkessé, nehezen teljesíthetővé vált. Igen komoly nehézségek lesznek a gyakorlati megvalósítását illetően. Komolyan előre kell majd tervezni, hogy időben el lehessen végezni a felülvizsgálatot és ne legyen elhúzódó időbeli kiesés a munkák végzése kapcsán sem. A pénztárcáról nem is beszélve.

Szubjektív vélemény

Nehéz megfelelően és szenvtelenül fogalmazni. Valójában igen felháborító a jogszabály ilyen módon történő változtatása…

Ez a jogszabályalkotók vagy teljes inkompetenciát mutatja, vagy szándékosan állítanak elő egy szinte teljesíthetetlen rendszert. Nem tudom melyik a rosszabb?

Ezt az előírást papíron, íróasztal mögűl, jogszabályi logika alapján le lehet ugyan – számos csúsztatást alkalmazva – vezetni, de alapvetően különböző, eltérő területekre vonatkozó uniós jogszabályi különbségeket mostak össze.

A felszerelésgyártókat megkeresve pl. Petzl, GAZEK – állásfoglalás alapján értelmezni sem tudják a hazánkban végbemenő jogszabályi változást. Röviden megfogalmazva, a gyártók ilyen vizsgálatot nem fognak végezni és a bejelentett, kijelölt szervezeteknek sem fognak jogosultságot adni. Ennek hiányában pedig valójában jogosulatlan lesz a kijelölt szervezetek felülvizsgálata is.

Logikai bukfenc pl., hogy jogszabály a legtöbb esetben elő sem írja leesés elleni védőeszközök időszakos felülvizsgálatát, azt a gyártó teszi. Ugyanakkor a gyártó által megállapított felülvizsgálati metódust a kormányzat nem fogadja, azt nonszensz módon szabályozza le.

Fontos kiemelni, hogy:

• az MSZ EN 365 szabvány eddig is egyértelműen meghatározta a felülvizsgálatot végző „kompetens személy” követelményeit,
• a gyártók ezen szabványra építve hozták létre saját felülvizsgálói képzési rendszereiket,
• ezen képzéseket az elmúlt években több száz szakember végezte el Magyarországon.

A jelenlegi módosítás ellenére ezek a kompetenciák és képzések a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalásai szerint nem fogadhatók el, még akkor sem, ha a szakember gyártói tanúsítvánnyal, igazolható gyakorlattal és évtizedes tapasztalattal rendelkezik.

A felülvizsgálati gyakoriság továbbra is az alábbiak szerint kell, hogy történjen:

• MSZ EN 365 szabvány alapján a gyártók az eddig is  12 hónapos felülvizsgálati ciklust írtak elő.
• 11/2003. (IX.12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatról

„14. § (2) A felszerelések időszakos felülvizsgálatát a vonatkozó dokumentáció szerint kell elvégezni, az egyéni védőeszközök biztonságos állapotát pedig legalább 6 havonta ellenőrizni kell. A felülvizsgálatot azokra az eszközökre is el kell végezni, amelyet a munkavállalók nem használtak (tárolt felszerelések). Az időszakos felülvizsgálat megállapításait írásban kell rögzíteni.”

• 7/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról Melléklet a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelethez Emelőgép Biztonsági Szabályzat „3.4.7. Ellenőrizni kell minden egyes üzembehelyezéskor, hogy a személytartóban az önmentő készülék ott van-e és üzemképes-e. Az önmentő készülék mentőkötelét félévenként felül kell vizsgálni és írásban nyilatkozni kell további felhasználhatóságáról.”
• MSZ 1585:2016. jelzetű szabvány – Villamos berendezések üzemeltetése

(Nemzeti szabvány, így annak betartása kötelező)

4.6.102.7. A személyi védőeszközöket időszakos biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni – „Munkahelyzet-beállító deréköv, teljes testhevederzet, rögzítőkötelek, mentő eszközök „félévente”.

A probléma nem a gyakoriságban, hanem abban áll, hogy a jogszabály-módosítás következtében a kötelező felülvizsgálatok jogszerű elvégezhetősége vált a gyakorlatban rendkívül nehézzé, sok esetben pedig ellehetetlenül.

Kinek jó?

Szinte senkinek. A felhasználóknak biztosan nem. Nagy cégek, megfelelő apparátussal valahogy meg fogják oldani (nekik sem lesz egyszerű), de a többségnek, „egyszerű” kis vállalkozásoknak ez nagyban megnövekedett terhet fog jelenteni mind szervezésben, anyagilag és egyéb kapcsolódó módon is.

A szabályozás következményei messze túlmutatnak az ipari alpin szakmán:

• ellehetetlenül a kivitelezéseken a munkavégzés mivel a munkavédelmi koordinátorok nem fogják tudni átadni a munkaterületeket jegyzőkönyv hiányában,
• aránytalan terhek nehezednek a kis- és középvállalkozásokra, miközben a szervezeti státusz önmagában nem garantál magasabb szakmai minőséget.

Jobb lesz a minőség?

Néhány esetben igen, mert voltak valójában nem megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező felülvizsgálók akik így kiestek. A legtöbb esetben pedig nem, mert valós szakemberek szintén kikerülnek a rendszerből akik magas szakmai hozzáértéssel sok évtizede vizsgáltak eddig.

A bejelentett státusz önmagában semmivel nem fog megfelelőbb minőséget garantálni. Ne legyenek illúzióink! Az adott bejelentett szervezet megnövekedett megrendeléseire honnan fognak hirtelen sok évi gyakorlattal, valós tapasztalattal rendelkező felülvizsgálókat „beszerezni”? Röviden. Sehogy.

Mit tehetünk?

Olyan bejelentett szervezetet kell keresni, ahol a felülvizsgáló személyének valós hozzáértése beazonosítható.

Persze kinek van erre ideje? Energiája?

„Legyen meg a papír, engedjék az embert dolgozni, azt kész…”

Vállalkozás legyen a talpán aki ezt meg fogja tudni zökkenőmentesen oldani!

Sok szerencsét és idegzetet! Szükség lesz rá!

Zárásként:

A probléma már több mint egy éve látható volt, ezért MIAOE és tagsága jelentős időt és energiát fordított arra, hogy különböző szakmai és döntéshozói szinteken felhívja a jogalkotók képviselőinek figyelmét arra, hogy ez a szabályozási irány szakmai szempontból és gyakorlatban nem járható út. Számos terület létezik, ahol indokolt lenne a szigorítás, azonban pont ezen a területen nem, különösen úgy, hogy Magyarországon várhatóan a világ egyik legszigorúbb, gyakorlatilag teljesíthetetlen szabályozása jön létre.

Írta: Gaál Péter, Sándor Zsolt